A TITKOS ÉS A PUBLIKUS

ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS

KÉPTÁR - Herman Ottó Múzeum, Miskolc

2024 tavaszától látható A titkos és a publikus című kiállítás

A kiállítás a két műgyűjtő (Kövesi István és dr. Petró Sándor) – egymással több szempontból is párhuzamba állítható – képzőművészeti gyűjteményeit mutatja be.

A látogatókat szimbolikus értelemben a két műgyűjtő fogadja. A bevezető szakaszban Kövesi István és Petró Sándor személyével, élettörténetével ismerkedhetünk meg. Bepillantást nyerünk otthonaikba, ahová megpihenni, feltöltődni tértek, s amelyeknek legfontosabb „berendezése” maga a gyűjtemény volt. Az egyéni életutak a történelmi és műgyűjtéstörténeti háttéreseményekkel párhuzamosan, dokumentumfotókkal illusztrált idővonal mentén követhetők végig.

A TITKOS GYŰJTEMÉNY

Kövesi István gyűjteménye

Kövesi István (1911–1981) budapesti mészárosmester képgyűjteménye a hatvanas-hetvenes évekbeli magyar műgyűjtés kiemelkedő teljesítménye, amelynek mibenlétét hosszú évtizedeken át homály övezte. Az örökösök döntésére 2013-ban végül nyilvánosság elé került.

A gyűjtemény elzártságát Kövesi István életének eseményei, személyes tapasztalatai magyarázzák. A zsidó származású iparos mindazokat a csapásokat elszenvedte, amelyeket a történelmi események generáltak. A munkaszolgálat, a jogfosztás és a vagyonelkobzás stációi után a koncentrációs tábor rémségei következtek. Mauthausenből hazatérve új életet kezdett: családot alapított és apja foglalkozását követve húsboltot nyitott. Az államosítással aztán másodszorra is elvesztette egzisztenciáját. Sorsa 1957-ben rendeződött, mikor az újlipótvárosi kóser húsbolt vezetője lett. Ettől kezdve ez az üzlet biztosította a Kövesi család megélhetését. A szorgalmas munkával megtermelt profit a hatvanas évektől műgyűjtemény létrehozását tette lehetővé. A kezdetben befektetésnek induló tevékenység idővel szenvedéllyé vált.

A magyar mesterek alkotásaira koncentráló gyűjtemény legkorábbi darabja az 1870-es évekből való, a legkésőbbi 1976-ban, a gyűjtő halála előtt öt évvel született. A 115 műből álló kollekció tekintélyes része a 20. század első felének szerteágazó irányzatait képviseli.

A gyűjteményt a Magyar Nemzeti Bank 2015-ben megvásárolta, és a Herman Ottó Múzeum számára letétbe adta. A Miskolcon történő elhelyezés mellett több érv is szólt, köztük a múzeum által kezelt Petró-gyűjteménnyel, a szocializmus kori műgyűjtés másik reprezentánsával való közeli rokonság.

A gyűjtemény képeiből:

A PUBLIKUS GYŰJTEMÉNY

A Petró-gyűjtemény

Dr. Petró Sándor (1907–1976) miskolci belgyógyász, gyermek- és sportorvos azon kevesek közé tartozott, akik a szocializmus idején korszerű és hiánytalanul felszerelt magánrendelőt működtettek.

Az anyagi jóléttel párosuló képzőművészeti érdeklődés nyomán, az 50-es évekre alakult ki a céltudatos gyűjtési koncepció.

Petró doktor érdeklődése elsősorban a magyar képzőművészet emlékeire irányult. Felbecsülhetetlen értékű gyűjteménye az 1700-as évektől kezdődően a nemzeti festészet és szobrászat 250 éves időszakát fogja át.

Noha a gyűjtemény gerincét a hazai képzőművészet emlékei alkotják, külhoni képzőművészeti alkotásokat éppúgy magában foglal, mint iparművészeti tárgyakat. Ez utóbbiak között a szelencék és a keleti szőnyegek önálló kollekciót tesznek ki.

Petró Sándor sohasem rejtette el gyűjteményét. Kincseit szívesen megmutatta, a kiállításokra kölcsönkért műveket örömmel rendelkezésre bocsátotta.

Gyűjteményének kiemelkedő darabjait 1963-ban és 1970-ben Miskolcon önálló tárlatokon is bemutatta. Váratlan halálát követően a képzőművészeti műtárgyegyüttes jelentős része, több mint 600 alkotás – illetékmegváltás fejében – Miskolc város tulajdonába, egyúttal a Herman Ottó Múzeum kezelésébe került. 1983-ban – örököse elhunytával – újabb képzőművészeti alkotások, továbbá az iparművészeti kollekciók átvételére került sor.

A Herman Ottó Múzeum Képtára 1980 óta a Petró-gyűjtemény magyar remekműveire alapozza állandó bemutatóját. Egészen a most megnyíló, új kiállításig Petró Sándor kincsei a múzeumi törzsgyűjtemény kiválóságaival vegyítve voltak láthatók. Az idők folyamán többször is megújított képtár rendezési elve a 250 éves időszak művészettörténeti keresztmetszetének bemutatási szándéka volt.

A gyűjtemény képeiből: